A PARLAGFŰ

A parlagfű magassága nagyon változatos attól függően, hogy a körülmények mennyire kedveznek a számára. A kifejlett növény magassága a 150 cm-t is meghaladhatja. Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelyből az oldalhajtások sűrűn ágaznak el.
A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene. A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mind a színén, mind a fonákján sűrűn szőrözöttek, a fonákon található szőrzet hosszabb a színen levőknél. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók.

Életmódja
A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helyei a bolygatott talajú, zárt növényállománnyal nem rendelkező területek. A magról kelő kétszikű növények közé tartozik. A mag beérlelése után a növény elpusztul. Márciusban indul meg a kelése, majd áprilisra az éves kikelő mennyiség 60 %-a megjelenik, de ez után is folyamatosan kelnek ki – egészen a fagyokig – új növények. A magok a csírázóképességüket 30-40 évig megőrzik. Virágzása július közepétől kezdődik és egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. Virágpora szél útján akár 100 km-es távolságra is el tud jutni. Egy közepes méretű növény 3000-60.000 db csíraképes magot érlel, tehát 1 növény után kedvező körülmények között akár 60.000 db új parlagfű növény kelhet ki a következő évben!!!!

Védekezés a parlagfű ellen
A hatékony védekezés alapelve, hogy a virágzás, pollenképződés előtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, az oldalhajtások képződésének megakadályozására.
Mindez háromféle módon történhet:
Kézi gyomlálás: A virágzás előtti időszakban alkalmazható csak, mivel a virágzáskor nagy mennyiségű pollennel érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységet.
Kaszálás: Egyszeri kaszálás nem jelenti a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Általában 3 kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Az első kaszálást, a virágzást megelőző időszakra – július elejére – célszerű időzíteni. A második kaszálást augusztus, a harmadikat szeptember közepén kell elvégezni.
Vegyszeres védekezés: A parlagfű a gyomirtó szerekre érzékeny, így könnyen írtható. A problémát folyamatos kelése jelenti, ezért ún. tartamhatással bíró szerek ajánlottak. Óriási hiba, ha a terület parlagfű mentesítésére totális gyomirtást alkalmazunk, ami a természetes növénytakaró megerősödést is megtöri, ugyanis a klímának, talajtani adottságoknak megfelelő természetes zárt növényzet kialakulásával a parlagfű 2-3 év alatt eltűnik.

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Tv. Kimondja: a termelő, földhasználó köteles a gyomnövények ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A művelési kötelezettségüket megszegő földtulajdonosok, földhasználók esetében a 2000.évi XXXV.Tv. a közérdekű védekezés jogi lehetőségét is lehetővé teszi. Ezen munkák költségterhei a földtulajdonost, földhasználót terhelik. A mulasztás miatt akár 1 millió forint pénzbüntetés is kiszabható.

PARLAGFŰ

A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztusban történik, ezért az ingatlan tulajdonosának parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két, három alakalommal elvégzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás.

A hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le – amelybe a zártkertek is bele tartoznak – hanem belterületen is, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A 2000. évi XXXV. törvény lehetőséget ad, hogy a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a hatósági védekezést.

Június 30 után az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete nélkül is el kell végezni a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatása még a benyújtott fellebbezésnek sincs. A hatósági védekezést elrendelő határozatok a helyi önkormányzat hirdetőtábláján kerülnek kifüggesztésre.

A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, mely hektáronként több tízezer forint is lehet. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, mely 20.000-2.000.000 Ft közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra.

Ph.