nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / Alkotmányossági kérdés? oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
március 2021
előre
Alkotmányossági kérdés?
Özönlenek a nyugdíj-beadványok az Alkotmánybírósághoz - az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, áprilisban születnek meg a határozatok

Tucatjával érkeznek az Alkotmánybírósághoz a beadványok a nyugdíjcsomag miatt. A testület januárban nemhogy nem dönt az indítványokról, de még napirendre sem tudta tűzni az ügyet. Ma már inkább az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, esetleg áprilisban születnek meg a határozatok: ekkorra azonban már visszafordíthatatlanná válhat a vagyonátadás folyamata.

A múlt hét végéig már több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) nyugdíjügyben. A témát azonban még nem tűzte napirendjére a testület, vagyis nemhogy határozatok nem születnek január végéig az ügyben, de az is kétséges, hogy egyáltalán nekilátnak-e tárgyalni az indítványokat. Pedig jövő hétfőn, vagyis január utolsó napján lejár a határidő, amíg a magánnyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak arról, hogy maradnak a pénztárukban. Aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Arra számítani lehetett, hogy a pártok (MSZP) és az érintettek (Stabilitás Pénztárszövetség) kérései ellenére az Alkotmánybíróság nem tudja január végéig lezárni az ügyet, az viszont nem tűnt lehetetlennek, hogy legalább napirendre tűzik az indítványokat. Erre azonban legkorábban februárban kerülhet sor: bár a jövő heti teljes ülés első napja még januárra esik, ám alkotmánybírósági forrásaink szerint akkorra még bizonyosan nem készül el a határozattervezet. Amiről aztán vitát folytathatnak a bírák, és valószínűnek tűnik, hogy több ülésre is szükség lesz, mire eljutnak a határozathozatalig. Vagyis ma már inkább március–április tájékára várható a döntés.

Persze nincs könnyű dolga az alkotmánybíráknak, előbb ugyanis azt kell alaposan megvizsgálniuk, milyen alkotmányossági keretek között kezelhetik egyáltalán a költségvetést, államháztartást érintő kereseteket. Azt ugyanis a Fidesz–KDNP kétharmados többségű parlament az élethez, az emberi méltósághoz való jogra korlátozta, valamint a személyes adatok védelméhez való jogra, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságára, illetve a magyar állampolgárságtól való jogra, amennyiben attól önkényesen fosztanák meg az állampolgárt. Semmilyen más hivatkozási alapot nem ismer el a módosított alkotmány.

Az eddig benyújtott indítványok igyekeznek megfelelni ennek a feltételnek. Ennek megfelelően bár sokan fordultak az Alkotmánybírósághoz – beazonosítható módon azonban kevesen: a honlapon található terjedelmes listán Mesterházy Attila, az MSZP elnökének neve olvasható, valamint a Stabilitás Pénztárszövetségé, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztáré, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé, valamint a Szabad Emberek Magyarországáért – Liberális Párté – többnyire ugyanazon törvényi helyeket jelölték meg az alkotmányban, illetve a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosítások” címet viselő jogszabályban.

Az alkotmányban leggyakrabban a 13. § (1) bekezdésébe kapaszkodnak az indítványok benyújtói: ez mondja ki a tulajdonhoz való jogot. És valószínűleg ez okozza a legtöbb fejtörést az alkotmánybíráknak, ugyanis bár ez a jog nem szerepel azon szempontok tételes felsorolásában, amelyek alapján a költségvetést, az államháztartást érintő ügyeket vizsgálhatja a testület, ám egyes jogértelmezések szerint a tulajdonhoz való jog levezethető az élethez, illetve az emberi méltósághoz való jogból, ami viszont megalapozhatja az alkotmányellenesség megállapítását. Ezért –biztos, ami biztos – az alkotmányos kifogással élők többnyire az utóbbi alkotmányos jogokra is hivatkoznak a keresetükben. Kérdés, az alkotmánybírák miképpen veszik figyelembe a döntés meghozatalakor a hatályos magán-nyugdíjpénztári törvény öröklésre vonatkozó részét, amely kimondja: a pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona.

Ezeken kívül az indítványokban találni még utalást a köz- és a magántulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelemben részesítését rögzítő alkotmányos részre, de megjelölték a szociális biztonsághoz való jogot is (ami a megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogot mondja ki). Érdekes felvetések is olvashatók a keresetekben: van, aki az emberi és állampolgári jogok biztosításának alkotmányossági garanciájára hivatkozva kéri a nyugdíjcsomag azon pontjainak megsemmisítését, amelyek a szolgálati idő megszerzését korlátozzák aszerint, hogy pénztártag marad-e az állampolgár.

Azt képtelenség megelőlegezni, milyen határozatok születnek majd nyugdíjügyben. Egyelőre maga a testület is tájékozódik, mit, milyen alapon vizsgálhat. Szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a teljes nyugdíjcsomagot megsemmisítenék. Ugyan született olyan indítvány – a villamosenergia-szektorban – amelyik a törvény „egészének” alkotmányellenességét kéri megállapítani, ám ekkora horderejű ügyben nem valószínű, hogy minden betű fennakadna a rostán: 3000 milliárd forintról van szó, amelyre a költségvetés a következő években nagymértékben hagyatkozik.

Persze kérdés, hogy menynyire akadályozhatja meg akár egyegy paragrafus kiiktatása is a nyugdíjrendszer átalakítását. A legtöbbek által kifogásolt nyilatkozattétel határideje már jócskán lejár, mire a testület dönteni tud, sőt ma már azt sem lehet kizárni, hogy a vagyonátadás is megkezdődik, mire az alkotmánybírák határozatot hoznak. Márpedig ha útnak indul a 3000 milliárd az állami kaszsza felé, akkor már bajosan lehet viszszaállítani az eredeti állapotokat, arra legfeljebb ígéretet tehet a kormány – ha kötelező erejűnek tartja magára nézve az AB döntését. De próbálkozhat azzal is – és a tapasztalat szerint ez tűnik valószínűbbnek –, hogy olyan törvénymódosításokat nyújt be a parlamenthez, amellyel eléri, hogy a testület ne tudja megakadályozni a nyugdíjrendszer átalakítását Fideszmódra.
Mit kifogásol a pénztárak szövetsége?

A Stabilitás Pénztárszövetség a részletes alkotmányos jogi hivatkozásokon túl szükségesnek találta beidézni az alkotmányból, hogy „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. A szervezet kifogással élt mind a nyilatkozattétel (és azzal összegfüggésben a pénztári jogviszony megszűnése), mind a vagyon elvétele miatt, de elbírálást kért a 24 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjjárulék átnevezése miatt is. Az ugyanis nyugdíj-hozzájárulássá alakul át, ami a kormány értelmezése szerint már nem köti meg a bevétel felhasználását.

Mesterházy Attilát inkább az adatkezelés zavarja, ezért a magántitok és a személyes adatok védelmének alkotmányossági garanciáit kéri számon a nyugdíjcsomagon tavaly decemberben benyújtott keresetében.

Baka F. Zoltán

Forrás: www.nol.hu


[ 2011.02.02. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-