nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / Állami- vagy magán nyugdíj? oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
március 2021
előre
Állami- vagy magán nyugdíj?
A kormány ma meg akarja teremteni a módját, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit 14 hónapra az állam használja, az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményez 

Nyugdíj-ügyben a Fidesz szembemegy a közhangulattal

A többség ellenzi a befizetések átutalásának felfüggesztését – Az MSZP népszavazást kezdeményez

Miközben a kormány ma a parlamentben meg akarja teremteni a módját, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit 14 hónapra az állam használja, az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Egy, a lapunknak készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nemért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány 14 hónapra megszüntesse a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja.

Ügydöntő népszavazást kezdeményez az MSZP a magánnyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztése miatt – jelentette be pénteken Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A pártelnök közölte: három elnökségi tagjuk – „fiatal munkavállalókról van szó” – három kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak. Így Harangozó Tamás azt kérdezné meg: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket az állam semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?” Kunhalmi Ágnes arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja – még időlegesen sem – nyugdíjjárulékra. Végül Szabadkai Tamás kérdése: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egyének magán-nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?”

Az Országgyűlés a tervek szerint ma szavaz arról a kormányjavaslatról, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját annak, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átmenetileg – 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között –tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ezt Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja tegnap úgy kommunikálta: e törvénnyel –idézzük – visszaadjuk az embereknek a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Így is lehet mondani: a benyújtott törvényjavaslat ugyanis a magánnyugdíjpénztári tagsággal öszszefüggésben egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt visszaadja mindenkinek „a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát”, vagyis a nyugdíjpénztárválasztás szabadságát. Az előterjesztés 2011. december 31-ig megteremti a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy rendelkezzenek arról: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azok esetében is, akik 2012. január 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel részesülnek saját jogú nyugellátásban – áll az indoklásban.

Mindazonáltal a kormány eddigi, a magánnyugdíjpénztárak ügyében folytatott kommunikációja és tervezett intézkedései korántsem örvendenek akkora elismerésnek a közvéleményben, mint ahogy azt az elmúlt hónapokban a kabinet megszokhatta. Egy, a Népszabadság megbízásából végzett, 849 személyt érintő, a lakosság kor, nem és településtípusonkénti összetételét leképező online közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány legalább 14 hónapra megszüntesse a magánnyugdíj-befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja. Érdekesség az is, hogy az 50 év felettiek 17 százaléka felelt úgy, hogy teljes mértékben egyetért ezzel, míg a 18–29 évesek körében az egyetértők aránya mindössze 6,8 százalékos. Arra a kérdésünkre, hogy viszszamenne-e az állami nyugdíjrendszerbe, a megkérdezettek 30 százaléka teljesen egyértelmű nemmel válaszolt és 24 százalékuk is inkább amellett volt, hogy nem szívesen menne vissza. Ugyanakkor 29 százalék valószínűnek tartja, hogy visszatérne az állami nyugdíjrendszerbe, és csak 17 százalék tenné biztosan ezt. Gondosabb gazdának tartja-e az államot, mint a magánnyugdíjpénztárakat? Nem arat sikert a kormánynak az a kommunikációja sem, hogy az állam jobb gazda a nyugdíjpénztáraknál, mert ezzel az állítással csak 15 százalék ért egyet, és némiképp differenciáltabban, további 26 százalék az, aki inkább az államban bízik, mint a magánszektorban. Ugyanakkor a megkérdezettek 58 százaléka egyértelműen a magánnyugdíjpénztárakra voksolna.

Ugyanakkor azt, hogy a kormánynak mégiscsak van keresnivalója, és sikeres kommunikációval fordíthat az eddigi, meglehetősen rossz megítélésen, jelzi, hogy az „egyetért-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárak rosszul kezelték az eddigi befizetéseket” kérdésre a megkérdezettek 24 százaléka teljesen egyértelműen igennel válaszolt és további 33 százalék is inkább egyetérteni látszott ezzel a megállapítással. A teljes elutasítók aránya 18 százalék, míg azoké, akik inkább nem értenek egyet ezzel a megállapítással, 25 százalék.

Visszatérve az MSZP akciójára: ügydöntő népszavazást legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról.

A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését csak azt követően lehet elkezdeni, hogy az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben. A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.

Nem tudni, hogy az MSZP kérdései átmennek-e az OVB szűrőjén. Elemzők szerint a kulcskérdés az lesz, mint annak idején 2008-ban, a Fidesz úgynevezett szociális népszavazási kezdeményezései kapcsán: érintik-e a költségvetést a feltett kérdések?

Forrás: www.nol.hu


[ 2010.10.25. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-