nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Önkormányzati hírek / Az állattartás helyi szabályai oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
október 2021
előre
Az állattartás helyi szabályai
Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról
Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (3) és 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 36. § (5) bekezdésére, valamint az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényre és végrehajtási rendeleteire, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényre és végrehajtási rendeleteire, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendeletre - az állattartás helyi feltételeit a következők szerint szabályozza:

A rendelet célja, hatálya
1. §

A rendelet célja, hogy a környezetvédelmi, természet- és talajvédelmi, köz- és állategészségügyi és építésügyi követelményeket figyelembe véve meghatározza az állattartás feltételeit, kijelölje az állattartás céljára alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételeit.

2. §

(1) E rendeletben foglaltakat Lábatlan város közigazgatási területén alkalmazni kell:
a) minden olyan természetes személyre, valamint jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli,
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik, illetve kedvtelésből állatot tartanak.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
- állatkiállításra,
- állatorvosi rendelőre,
- állatkereskedőre,
- bejelentett kutyakiképző telepre,
- cirkuszra, mutatványosokra,
- fegyveres testületek ebtartására,
- gyepmesteri telepre, kutyamenhelyre,
- kutyakozmetikára-, panzióra,
- vágóhídra.

(3) A város közigazgatási területén állatot tartani csak a köz- és állategészségügyi, környezet-, természet- és talajvédelmi, köztisztasági és építésügyi jogszabályokban meghatározott feltételek, szakhatósági hozzájárulások, a jelen rendeletben meghatározottak betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül lehet.
(4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb két napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben zárt helyen 3 napig kishaszonállat tartása.

Értelmező rendelkezések
3. §

E rendelet alkalmazása szempontjából
a) állat: haszonállat, kedvtelésből tartott állat,
aa) haszonállat: gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat
1/ nagy-haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés
2/ kishaszonállat: juh, kecske, házinyúl, galamb, nutria, nyérc, kék- és ezüstróka, baromfi (pulyka, kacsa, liba, tyúkfélék), galamb, méh, stb.
ab) kedvtelésből tartott állat: : az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra pl.: eb, macska, díszmadár, díszhal, rágcsálók (hörcsög, egér, tengerimalac), törpenyúl stb.
b) állattartásra szolgáló építmény, épület (továbbiakban állattartó épület): istálló, ól, ketrec, állatkifutó, trágyatároló
c) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az aki az állatot gondozza, felügyeli
d) kis létszámú, illetve kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. melléklete 1. számú függelékének 4. számú pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el
e) zárt trágyatároló: az az építmény, tároló, mely szivárgásmentes, szilárd burkolattal ellátott, vízhatlan oldalfalakkal rendelkezik és zártan, vízhatlan módon, teljesen lefedett.

Általános rendelkezések
4. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából Lábatlan Város közigazgatási területe két állattartási övezetbe tartozik:
a) 1. övezet: Piszkei ltp., Zalka M. ltp., Zrínyi ltp. teljes területe, valamint a Rákóczi F. u. 90-174. szám közötti szakasza,
b) 2. övezet: Lábatlan város közigazgatási területe az (a) pontban foglaltak kivételével
(2) Az 1. övezetben kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható.
(3) A 2. övezetben kedvtelésből tartott, valamint kis- és nagyhaszonállat tartható.

Az állattartás közös szabályai
5. §

(1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Az állattartó állatával közterületen csak mások biztonságának veszélyeztetése nélkül tartózkodhat.
(3) Az állattartó állat és környezete megóvása érdekében köteles a szakhatósági és állategészségügyi rendelkezéseket betartani.
(4) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetében létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén 100 egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.
(5) Az állat ürülékét az állattartó köteles a közterületről eltávolítani.
(6) Az állati hulladékot zárt, csorgás- és szivárgásmentes tartályokban vagy járművekben kell gyűjteni és szállítani. Speciális jármű hiányában az állati hulladék fóliazsákban is szállítható.
(7) Az elhullott 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen.
(8) Az elhullott baromfit, továbbá a három hetesnél fiatalabb malac hulláját, az állattartó saját telkén - évente legfeljebb 50 kg össztömegig - elföldelhet, ha fennállnak a (7) bekezdésben foglalt feltételek. A felsoroltnál nagyobb mennyiségű. illetve nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját a birtokos haszonállat esetén a közszolgáltatás teljesítésére jogosult szolgáltatóval kötött szerződés alapján ártalmatlanítja.

Haszonállattartás szabályai
6. §

(1) Egészségügyi, szociális, gyermeknevelési, oktatási intézmények, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, forgalmazó üzemek, élelmiszert árusító és vendéglátó üzletek területén, illetve telekhatárától számított 50 méteren belül nagy-haszonállatot tartani tilos.
(2) Az állattartó épületet, valamint a hozzá tartozó, rendeltetésszerűen az állattartást segítő létesítményt építeni csak az építésügyi, köz- és állategészségügyi, környezet- és talajvédelmi előírások betartásával lehet.
(3) Az állattartó épületet az építési telken a rendelet 1. számú mellékletében rögzített telepítési távolságok betartásával lehet elhelyezni.
(4) Méheket tartani huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló helyiség (lakás, lakóház, üzlet, stb.) falától 10 méter védőtávolságon belül tilos, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül 50 méhcsalád tartható. Ásott kúttól, élővíztől, kerti tótól, úszómedencétől a védőtávolság 15 m.
(5) Közterületen állatot legeltetni tilos.
(6) A trágya tárolását zárt trágyatárolóban kell végezni, a trágyalé felfogására át nem eresztő falú, zárt gyűjtőaknát kell létesíteni. A trágyalé elvezetését az ólaktól a tárolóig zártan kell megoldani.
(7) A trágyát a trágyatárolóból rendszeresen, havonta legalább egy, nyáron két alkalommal el kell szállítani. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze.
(8) Amennyiben a trágyaszállítás a technológiai folyamat részeként történik, a szállítás során a tárgya elszóródását a rakomány ponyvázásával (fóliaborítással) kell megakadályozni.
(9) A tartható haszonállatok számát az állattartó épület alapterülete és az egyes állatok férőhelyigénye határozza meg e rendelet 2. számú melléklete szerint.
(10) Az állattartás céljára szolgáló épületet rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell, a trágyát rendszeresen, legalább hetente egyszer, mélyalomtartás esetén szükség szerint ki kell hordani.
(11) Az állattartásra szolgáló udvart tisztán kell tartani és lehetőség szerint el kell keríteni.

Kedvtelésből tartott állatok
7. §

(1) Kedvtelelésből tartott állat a köz- és állategészségügyi előírások betartása mellett minden övezetben szabadon tartható.
(2) A város területén kertes családi házakban ötnél több macska és háromnál több eb csak valamennyi közvetlen szomszéd írásbeli hozzájárulásával tartható. E rendelkezés nem vonatkozik az állatok szaporulatára 3 hónapos korig.
(3) Közös udvarú többlakásos épületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 1 ebet, 1 macskát és annak szaporulatát - 3 hónapos korig - lehet tartani, kivétel ha a társasház alapító okirata, házirendje ettől eltérően rendelkezik.
(4) Társasház közös használatú helyiségében kedvtelésből állatot tartani tilos, kivétel ha a társasház alapító okirata, házirendje ettől eltérően rendelkezik.
(5) Erkélyen, folyosón, loggián állandó jelleggel állatot tartani tilos.
(6) Az állattartó köteles gondoskodni azoknak az állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván.
(7) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állat a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze, az e területeken keletkezett ürüléket köteles haladéktalanul eltávolítani.

Az ebtartás szabályai
8. §

(1) Az állattartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az állat a szomszédok, illetve többlakásos házban lakók nyugalmát ne zavarja, a környezetet ne szennyezze, más életét, testi épségét, tulajdonát ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.
(2) Az állattartó köteles biztosítani, hogy az állat közterületre, vagy más tulajdonára, birtokára át, ki, be ne mehessen, felügyelet nélkül ott ne tartózkodhasson.
(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
(4) Közterületen, lakóház folyosóján, lépcsőházában, liftben csak legfeljebb 2 m szárhosszúságú pórázzal és szájkosárral ellátva lehet ebet tartani, vezetni. Az ebet csak az vezetheti, aki erre fizikailag képes, azt féken tudja tartani.
(5) Tömegközlekedési eszközön eb csak pórázzal és szájkosárral szállítható.

Szabálysértési rendelkezések
9.§

(1) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő, ismételhető pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet
a) 4. §-ának (2) bekezdésében az állatok tartására,
1b) 6. §-ának (1), (3), (4), (5) (6), (7), (8), (9), (10) és (11) bekezdésében a haszonállatok tartására,
c) 7. §-ának (2), (3), (4) és (5) bekezdésében a kedvtelésből tartott állatok tartására,
d) 8. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében az ebtartásra vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője ötszáztól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

Záró rendelkezések
10.§
(1) E rendelet 2007. július 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésekor már folytatott állattartás esetén az állattartónak e rendeletben foglaltakat - a (3) bekezdés kivételével - 2009. január 1-ig teljesítenie kell, vagy az állattartást meg kell szüntetni.
(3) A rendelet 1. számú melléklete szerinti védőtávolságokat csak a hatályba lépés után létesített állattartó épületek esetében kell alkalmazni.

Török István                                                                                           Schantzl Edit

polgármester                                                                                                     jegyző

A rendeletet kihirdettem:
2007. június 27.
Schantzl Edit
jegyző

1. számú melléklet:
Védőtávolságok:
Nagyhaszonállatok istállója, ketrece, kifutója, trágyatárolója:
állatszám: lakóépülettől
5 állatig 20 m
6-20 állat 30 m
20 állat felett 50 m
Kishaszonállatok istállója, ketrece, kifutója, trágyatárolója:
állatszám: lakóépülettől
20 állatig 10 m
20-50 állat 15 m
50-100 állat 20 m
100-500 állat 30 m
500 állat felett 50 m
A mennyiben a területen kút található a védőtávolság minden haszonállat
tekintetében ásott kúttól 15 m, fúrt kúttól 10 m.

2. számú melléklet:
az állatok férőhelyigénye:
ló, öszvér, szamár 500 kg-ig 4 m2
500 kg-tól 6 m2
szarvasmarha 5 m2
borjú 80-110 kg-ig 0,7 m2
110-150 kg 1,5 m2
hízósertés 1 m2
ellető kutrica 4,5 m2
kan sertés 6 m2
juh, kecske 30-kg-ig 0,8 m2
30-50 kg 1 m2
50 kg-tól 1,5 m2
nyúl, 0,3 m2
liba, kacsa, pulyka 0,4 m2
tyúk 0,3 m2
galamb 0,1 m2

[ 2010.06.03. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
-