nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyházi hírek / Erdélyben járt az egyházközség oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
február 2021
előre
Erdélyben járt az egyházközség
Ez a programokkal teli öt nap erősített bennünket hitünkben, nemzettudatunkban, a határainkon túl élő nemzettársaink iránt érzett felelősségvállalásunkban.

ERDÉLYBEN ÉS PARTIUMBAN JÁRTUNK

Egyházközségünk és Alapítványunk már évek óta szoros kapcsolatot ápol a maros megyei Székes és a partiumi Érszakácsi községekkel, iskoláival és a helybeli református egyházakkal. Nagy szerepünk volt abban, hogy sikerült megmenteni a pusztulástól a székesi iskolát, egy olyan intézményt, melynek léte alapvető jelentőségű egy 180 főt számláló kicsiny magyar közösség jövője és megmaradása szempontjából.

Székesi és érszakácsi fiatalok, pedagógusok, lelkészek, a helyi Önkormányzat Képviselőtestületének tagjai már jártak nálunk, Lábatlanon, de lábatlani, és a környékbeli fiataloknak még nem volt módjuk és lehetőségük arra, hogy ellátogassanak erdélyi és partiumi testvéreinkhez, barátainkhoz, gyülekezeti tagjainkhoz. Régi álmunk vált most valóra azzal, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma 500.000.-Ft támogatásban részesítette Alapítványunkat, melynek segítségével a mi lábatlani, nyergesújfalui, süttői és bikolpusztai, Egyházközségünkhöz kötődő gyermekeink, fiataljaink is eljutottak e két kicsiny magyar településre.

32 tagú küldöttségünk május 7-én, nagy lelkesedéssel indult Lábatlanról Csenger és Csengersima irányába, ahol megtekintettük a világhírű festett kazettás mennyezetű gótikus templomokat. Szatmárnémeti és a híres Biblia-fordító, Károly Gáspár szülővárosa, Nagykároly érintésével jutottunk el Érmindszentre, ahol nagy magyar költőnk, Ady Endre emléke előtt tisztelegtünk. Késő délután érkeztünk meg Érszakácsiba, ahol a település református temploma előtt sereglettek össze a helybeliek, a polgármester úr és a református lelkész vezetésével. Azonnal a templomba igyekeztünk, ahol az istentisztelet után gyermekküldöttségünk tagjai csodálatos versmondásukkal és zenedarabokkal kápráztatták el és fakasztották könnyekre az érszakácsiakat.
Találkozónkat a helyi kultúrházban folytattuk, ahol 6 lányból, és egy fiúból álló néptáncegyüttesünk magyar népi táncokat adott elő, melyeket Staudingerné Kecskeméti Ilona még Lábatlanon tanított be nagy lelkesedéssel. Ezt kötetlen együttlét és vacsora követte, melyen felszabadultan, őszintén tudtunk beszélgetni és tapasztalatot cserélni a partiumi, és anyaországi iskolai, társadalmi, egyházi életről, s nem utolsó sorban betekintést nyertünk az ottani emberek életkörülményeibe.

Május 8-án, reggel, fájó szívvel, de a viszontlátás reményében búcsúztunk vendéglátóinktól, és tovább folytattuk hosszú utunkat, melynek végállomása a székely anyaváros, Székelyudvarhely volt.
Zilah, Kolozsvár, Korond, Farkaslaka és Szejke érintésével, az ottani nevezetességek megtekintése után jutottunk el Székelyudvarhelyre, a református diákotthonba. (Farkaslakán Tamási Áron, Szejkén pedig a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékét tekintettük meg, ahova 14 székelykapun keresztül jutottunk el.)
Este vacsorával vártak bennünket a székelyudvarhelyi református diákotthonban. Szállásunk elfoglalása után betekintést nyertünk a modern kollégium életébe, ismerkedtünk a kollégiumi felügyelőkkel, vezetőkkel, valamint az ott lakó diákokkal.

Május 9-én, szombaton, a Kollégiumban elfogyasztott reggeli után, egy rövid városnézést követően ismét felkerekedtünk, hogy a Székelyföld nevezetességeit (Csíkszereda, Mádéfalva, Gyilkos-tó, Békás szoros) érintve másik testvérközösségünkbe, a maros megyei Székesre érjünk.
Csíksomlyón felmentünk a csíksomlyói búcsúba érkező zarándokok végállomására, a nándorfehérvári győzelem emlékére állított Salvator-kápolnához, melynek alapjait még Szent István királyunk rakta le, valamint a búcsú színhelyére, a Hármas halom színpadhoz. Csodálatos élményt jelentett egy kicsit megpihenni a búcsú színhelyén, gyönyörködni a lenyűgöző tájban, megfigyelni a színpadot bővítő, búcsúra készülő ácsokat. A dombról lejövet a csíksomlyói ferences kegytemplomot és annak főoltárán lévő, a 16. században fából faragott Mária-szobrot csodálhattuk meg, mely feltehetően a világ legnagyobb kegyszobra.

Utunk következő állomása Mádéfalva volt, ahol kegyelettel emlékeztünk arra a 200 mádéfalvi székelyre, akiket 1764-ben, a „székelyek hóhérja”, Adolf Buccow császári tábornok egyetlen éjszaka alatt mészároltatott le.

A csíki és gyergyói hegyeken keresztül, Gyergyószentmiklóst érintve nagy izgalommal, és várakozással jutottunk el a félelmetesen szép Gyilkos-tóhoz, és Békás-szoroshoz. Autóbuszunk levitt bennünket a szoros aljába, ahonnan felgyalogoltunk a Gyilkos-tóhoz. A kicsit szemerkélő eső ellenére még egy fél órás csónakázásra is volt lehetőségünk.

Este már izgatottan várt bennünket az eldugott kis település, a maros megyei Székes minden lakója, akik alaposan felkészültek fogadásunkra, elszállásolásunkra. Az anyaországi gyermekek előtt egy eddig ismeretlen világ tárult fel: csodálattal figyelték a főleg állattartásból és önellátó gazdálkodásból élő székesiek élet-és munkatempóját, lakáskörülményeit, a falu kaviccsal leszórt utcáit, házait.

Vasárnap a székesi református templomban nagy átérzéssel adtuk elő kultúrműsorunkat, melyben hangot adtunk összetartozásunknak, lelki értelemben vett egymásra találásunknak.
Délután ismerkedtünk Marosvásárhely nevezetességeivel, a lenyűgöző szépségű Kultúrpalotával, a város főterével, és az ősi Vártemplommal.
Visszatérve Székesre, a kisgyermekeknek felejthetetlen élményt jelentett a házigazda lován való lovaglás, a szekéren való kocsikázás. Mindannyiónknak szívbemarkoló élményt nyújtott az, hogy 630 km-re az otthonunktól társakra, életre szóló barátokra, ismerősökre találtunk, akikkel kicserélhettük tapasztalatainkat minden bennünket érintő kérdésről.

Hétfőn a viszontlátás reményében vettünk érzékeny búcsút székesi testvéreinktől. Útközben látogatást tettünk a tordai sóbányában, majd a Kalotaszeg központja, Bánffyhunyad és Körösfő érintésével, fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva érkeztünk haza.

A kirándulás minden résztvevője, gyermekek, fiatalok és felnőttek számára egyaránt felejthetetlen volt ez a programokkal teli 5 nap. Erősített bennünket hitünkben, nemzettudatunkban, a határainkon túl élő nemzettársaink iránt érzett felelősségvállalásunkban.

Darányiné Csonka Valéria
lábatlani református lelkész


[ 2009.05.20. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-
-
-
-
-