nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyházi hírek / Gyülekezeti krónika oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
március 2021
előre
Gyülekezeti krónika
A lábatlani református gyülekezet március - júniusi programjairól szóló részletes beszámoló

Március 16-án, virágvasárnap délután a Karvai Hagyományőrzők Szervezetével közösen a lábatlani református templomban emlékeztünk az 1848-as forradalom-és szabadságharc 160. évfordulójára. Ünnepi beszédemben többek között ezt hangsúlyoztam:

 „A böjt, a húsvétra való felkészülés az igazság meglátására vezet s az igazság elszántságot, erőt ad, és határozottságot.

Olyan céltudatosságot, mellyel időről-időre hangot adunk a szabadság utáni vágyunknak.

Még akkor is, ha földi szemmel nézve nem éri meg, vagy akkor is, ha belénk fojtják a szót.

Tegyük ezt tiszta szívvel és tiszta lélekkel, mert mi, keresztyén emberek tudjuk, hogy a mi menedékünk az Úr Isten. Ő lehet a mi menedékünk ünneplésünkben, és a magyar jövendőnk építésében, ahogyan Áprily Lajos ezt megrendítően adja elénk:

»S mikor völgyünkre tört az áradat

S már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,

Egyetlen kőszikla megmaradt,

Egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.«

 
Én azt kívánom, hogy a mi magyar népünket együtt tudjuk felemelni, és az egyetlen igazság: az Isten útjára vezetni.”

 

Az ünnepségen előadást tartott Resko Sándor felvidéki kastélykutató „Lábatlan és Karva közös múltja az 1848-as forradalom történelmi eseményeiben” címmel, valamint Ónodi Szabó István, az Észak-Pesti egyházmegye jogtanácsosa.

Ez utóbbi előadás meglepetésül szolgált sokaknak, ugyanis témája főleg a mi gyülekezetünkhöz kapcsolódott, de az 1848-as forradalomhoz is köthető. Ónodi-Szabó István jogtanácsos úr még a tavalyi esztendőben egy budapesti antikváriumban felfedezett egy kéziratot, amiről kiderült, hogy Dankó Dániel, Lábatlanon szolgáló református lelkipásztor saját maga által összeállított Ágendáskönyve. Jogtanácsos úr megvásárolta ezt a kéziratot és óriási odaszánással, elkötelezettséggel, hatalmas munkával lemásolta, legépelte, és így mindannyiunk számára hozzáférhetővé tette ezt a rendkívül érdekes Ágendáskönyvet. Az ágendáskönyv (vagy mai nyelvhasználattal élve: Istentiszteleti rendtartás) szerzője, Dankó Dániel lelkipásztor 43 esztendeig, 1838-tól 1881-ig szolgált Lábatlanon, tehát az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ő volt a lábatlani lelkész.

*

Április 2-án a Tatai Egyházmegye tagyos­pusztai konferenciatelepén láttuk vendégül testvérgyülekezetünk, az erdélyi Székes község 18 tagú küldöttségét, akik másnap hajnalban már indultak is tovább gyülekezeti kirándulásuk végcélja: Hollandia felé. 

*

Egyházközségünk Alapítványa még 2007. novemberében pályázatot nyújtott be a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumához, „szlovák-magyar civil kapcsolatok támogatása” témakörben, „A szlovákiai Karva és Lábatlan közös múltja a Rákóczi-féle szabadságharc történelmi eseményeiben” címmel.

2008. februárjában értesültünk a nagyszerű eredményről: tervezett programsorozatunk lebonyolításához a pályázatunkban feltüntetett igényelt összeg 80%-át, vagyis 780.000.-Ft-ot hagyott jóvá a Nemzetközi Kollégium.

A Karvai Csemadok Hagyományőrzők Szervezetével, illetve a karvai Képviselőtestülettel közösen arra az elhatározásra jutottunk, hogy mindkét településen: Karván és Lábatlanon egyaránt maradandó emlékhelyet hozunk létre a Rákóczi-féle szabadságharc 300 évvel ezelőtt történt helyi eseményeinek felidézésével.

Mindkét emlékmű elkészítésével a jól ismert, számos állami kitüntetésben részesült felvidéki szobrászművész, Nagy János fiát, Nagy Mátyást bíztuk meg, aki  tavaly a főbejárati kapunk faragási munkálatait is végezte.

A lábatlani emlékmű avatására április 13-án, vasárnap délelőtt, az ünnepi istentiszteletet követően került sor, amikor a Rákóczi-szabadságharc lábatlani hőseinek: Nedeczky Sándor földesúrnak, Rákóczi diplomatájának, Körmendy András megkínzott református lelkésznek, és Molnár István református vallású, kuruc katonának állítottunk méltó emléket.

Nagy örömünkre szolgált az, hogy ünnepségünket megtisztelte Dr. Ugron Gáspár, a Rákóczi-Szövetség főtitkára, az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumának elnöke, aki avató beszédében hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő összetartozását, és az összefogás szükségességét.

Dr. Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés elnöke tisztelettel szólt azokról a közösségekről, akik ilyen rendezvények megszervezését és lebonyolítását felvállalják, és egyben méltányolta Alapítványunk értékteremtő kezdeményezését.

Ünnepségünkkel demonstráltuk a magyar nemzet országhatárokon átívelő egységét, hiszen a felvidéki Karván kívül a Hollandiából hazafelé tartó erdélyiek is részt vettek rendezvényünkön  Bíró László református lelkipásztor vezetésével, aki az ünnepi istentisztelet Igehirdetési szolgálatát végezte.

Dr. Ladányi Sándor, a Károly Gáspár Református Egyetem emeritus professzora „A Rákóczi-szabadságharc valláspolitikája, különös tekintettel a református egyházra” címmel tartott színvonalas előadást.

Az ünnepség-sorozat május 10-én, szombaton Karván folytatódott, ahol a lábatlani emlékmű párját avattuk fel.

A karvai megemlékezés a helyi római katolikus templomban, szentmisével kezdődött, majd Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója a Rákóczi szabadságharc felvidéki eseményeire emlékezett.

A megemlékezés a szabadtéren felállított színpadon folytatódott. Elsőként Mészáros Kálmán, a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa tartott előadást.

Majd a Bakonyból érkező huszárok korabeli harcbemutatót tartottak.

Ezután a karvai hagyományőrzők és a lábatlani református énekkar énekelt, majd Gáspár Enikő előadóművész mondott csodálatos szavalatot.

Darányiné Csonka Valéria

forrás: Lábatlani Református Lap


[ 2008.07.12. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek