nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Kulturális hírek / HK 69 - Lábatlan oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
április 2021
előre
HK 69 - Lábatlan
A Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal 69. találkozása a Gerenday Közösségi Házban - Lábatlan 2016. április 1. - (Kiadványok, tervek)
A tavaszi év(ad) nyitás (nemcsak az e napi tréfálkozás) jegyében majdnem teljes létszámban gyűltünk össze a már törzshelyünknek számító patinás épületben.
A megbeszélés, napirend előtt átvonultunk a szomszédos, nemrég elkészült modern épületbe, a Holcim Emlékházba. A volt Cementgyár támogatásával felépített, az egykori üzemnek emléket állítani kívánó szándék „tárgyiasulása” belülről nem emlékeztet az üzemre, mivel egyelőre egy kisebb terem van berendezve a helyi néprajzi tárgyakkal, népi használati eszközökkel. Itt kapott helyet néhai Szántó István (1918-1995) lábatlani tanár, a népi fazekasság országos emlékeit bemutató gyűjteményének egy kisebb részlete, mondhatni ízelítő az ő anyagából. A régi formájában 1994-ben bezárt gyűjteményt csak töredékben idéző kiállítás egészült ki helyben gyűjtött tárgyakkal. Sajnos elég kicsire sikeredett. A cementgyári nagyobb kiállítóhelyiséget júniusra tervezik átadni.
Visszatérve „törzshelyünkre” Nádasiné Balatoni Anna adott tájékoztatást a lábatlani felújítási tervekről, pályázatokról. Megemlítette, hogy Dorogon járt Menyhárt Csaba, a Dorogi Füzetek sorozat 48. darabjaként megjelent művének bemutatóján. Felhívta figyelmünket egy másik friss kiadványra, Horváth Sándor interjúkötetére is.
Barakka Gábor az idén 300 éves süttői egyházközség történetéről szóló helyi előadássorozatot részletezte, budapesti és esztergomi előadókkal. A Szent Lipót egyházközség múltját bemutató kiadványon most végzi az utolsó simításokat, s az a tervek szerint augusztus 20-ra jelenik majd meg. Bemutatta a közreműködésével készült Csendhelyek: Tardos község szakrális helyei című, nemrégiben kiadott kötetet is. Ezután a megalakult süttői értéktár bizottság munkájáról szólt, elsősorban az építészeti értékeket részletezte. Ennek kapcsán beszélt egy helyi kőfaragó múzeum, „tanbánya” tervéről.
Horváth Sándor lábatlani helytörténész a bevezetőben említett, Cementgyári riportok című, kb. 3 éves munkájának eredményeként megjelentetett könyvének elkészítéséről, hátteréről, munkamódszeréről szólt. Mindenki kapott egy példányt belőle.
Horváth István a táti faluház kialakításának terveit ismertette, helytörténeti előadásokról beszélt. A Tátról elszármazott személyek összegyűjtésének munkáját is megemlítette.
Gerecsei Zsolt Lábatlanról „elszármazott” ácsi tiszteletes úr az ottani református templom kertben kialakítandó füvészkert terveit ismertette. Augusztus 20-ra szeretnék átadni az egykori botanikus, ácsi lelkész, Tóth Pálról elnevezett emlékkertet. Gerecsei tiszteletes úr a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a helyi iskola történetét írja meg. Kiadás előtt áll Lábatlan középkori történetéről szóló munkája.
Novák Géza, a szintén ácsi Kossuth Lajos Asztaltársaság vezetője a budapesti felújított Kossuth mauzóleumra hívta fel a figyelmet. Szólt az ácsi „Bagolyvár”, helytörténeti tárgyak bemutatására szolgáló épület hiányosságairól is. Ismertette az I. világháborús évforduló kapcsán készített fotókiállításaikat, melyek anyagát kötet alakban is szeretnék megjelentetni.
E sorok írója a tatabányai „Jó szerencsét!”emlékévvel kapcsolatos megyei könyvtári kiadvány tervéről szólt, majd bemutatta a „24 Óra” és elődei digitalizált, interneten elérhető változatát. A pályázatból, a könyvtár közreműködésével megvalósult munka helytörténészek számára nélkülözhetetlen kutatási segédlet. Ezek után, kapcsolódva a bevezetőben említett dorogi kiadványhoz, a Dorogi Füzetek sorozatról szóló méltatását ajánlotta a helytörténész társaságnak. (A Dorogi Füzetek 26 évének 48. kötete = KEM-LIB 2016 február 28.- 31. l , http://kemlib.jamk.hu/) A sorozat méltán kaphatna helyet a megyei értéktárban is.
Ezt követően a társaság doyenje Primusz Sándor szólt papírgyári tárgyi és írott emlékeiről, fotógyűjteményéről, amely anyagok számára helyet kellene találni a városban. Ezt a vonalat vitte tovább Izsó Károly bajnai helytörténész-gyűjtő is. Ő is helyet keres az 1967-ben a kastélyból kikerült, illetve részben az esztergomi Balassa Múzeum számára adományozott anyag után még megmaradt tetemes mennyiségű, helyi vonatkozású forrásanyagának. (Fotók, tárgyak, dolgozatok.) Ezzel kapcsolatban elhangzott egy javaslat, hogy a gyűjteményt nyilvánítsa helyi értékké az ott is megalakult értéktár bizottság. Majd a kastély felújítása után ott lehetne elhelyezni, méltó körülmények között.
Végül, de nem utolsó sorban Óvári Zsuzsanna számolt be a megyei népművészeti egyesület tagjaként végzett értékmentő tevékenységéről. Pedagógusként az érdekli, miként lehet az oktatásban alkalmazni a fenti ismereteket. Örökségmentő és alkotótábori tapasztalata révén a honismeret gyakorlati oldalának konkrét példáival szolgált számunkra.

Dr. Horváth Géza

[ 2016.04.12. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
-
-
-
-