Lábatlan Anno
Közszolgáltatók
| H | K | S | C | P | S | V |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
| 30 | 31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
Katolikus
A lakosság vallás szerinti megoszlását tekintve – a népszámlálási adatok alapján – a városban főleg a katolikus és a református vallás követői találhatók meg, az előbbiek – itt is, mint szinte minden környező községben – jelentős többségben vannak. A település 52,5%-a katolikus, 17,1%-a református, az egyéb vallások követői pedig a lakosság 1,2%-át teszik ki.
A Lábatlanon található 4 temető közül -1 zsidó, 1 református mellett- 2 katolikus. A település múltját le lehet olvasni a temetőket vizsgálva, a sírkövek feliratai utalnak korukra vagy a hajdan itt élt emberekre.
Rákóczi F. úti katolikus temető:
Pl.: Nedeczky család – földbirtokos család
Gerenday Antal – kőfaragó és lelkes faluszépítő
Sziklay Lajos – ’48-as huszárhadnagy
Gerenday Antal sírja gondozott, halottak napján gyertyát gyújtanak itt is. (A síremléke felújításra vár.)
Dózsa György úti katolikus temető:
A lábatlani részen, dombon áll, a Dózsa György úton. A temetőben modern kialakítású ravatalozó található, melyet 1999-ben újítottak fel, új kovácsoltvas kapu készült, szintén Tisch Márton kovács keze munkája.
A temetők a Léthé Temetkezési Kft. gondozásában vannak. Templomi anyakönyvezés csak néhány évtizede (1970-től) van Lábatlanon, előtte Nyergesújfalun történtek a bejegyzések.
Tóth Bertalan
plébános (Süttő)
Távbeszélő/távmásolat: +36 33 474 389
villámlevél: szentlipot@gmail.com
Született Sárospatakon, 1971. április 13., szentelték Esztergomban, 1995. június 17.
Káplán Bp.-Belváros főplébánián 1995–1999, Bp. - Rózsák tere Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián 1999–2001.
Plébános Sárisáp Szent Imre plébánián és Nagysápon, lelkész Annavölgyben 2001–2007, Epölön is 2001-2005. Plébános Bp.-Pestszentlőrinc Szent László plébánián 2007-2010. Süttő Szent Lipót plébánián 2010. augusztus 1-től. Oldallagosan ellátja Piszke Sarlós Boldogasszony plébániát és a lábatlani fíliát is 2010-augusztus 1-től.
Egykori neve Piszke. 1385-ben Lábatlani Hensling Pál birtoka. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említést tesz -Pizke- plébánia László nevű papjáról. A települést azonban az 1570-es török összeírás már elpusztult helynek jegyzi. Középkori temp-lomának romjai még ma is láthatók. A török kiűzése után a középkori településtôl távolabb alakítják ki az új Piszkét magyar és fôképpen német telepesek. Az 1732. évi visitatio canonica errôl ezt jegyzi fel többek között: -Nyergesújfalu filiája. Gyulai Ferenc birtoka. Temploma nincs. Lakói újonnan betelepült svábok. A németektől 1792-ben emelt templom helyébe épül 1900-ban a mai templom (300 m2). 1919-ben expositura. 1926-ban önálló lelkészség. 1930-ban plébánia. 1947-ben a háborús károkat javítják ki. 1970-ben belsô festést végeznek. 1975-ben az új liturgikus teret alakítják ki. Az egyházi tulajdonban levő új plébániaház 1977-ben épült.
Búcsú: július 2.
Anyakönyvek: 1927-től, a korábbiak Nyergesújfalun.
