Ha a szenet fuvarozó sem számít fel külön díjat az alkatrészek és gumikerekek kopásáért, akkor miért kérhet még rendelkezésre állási díjat is az áramszolgáltató? Kiderítettük.

Sokakat érintő kérdést tett fel megyénk egyik legismertebb vállalkozója, aki ragaszkodott nevének az elhallgatásához. Nem gyávaságból, hanem azért, mert aktív részese a közéletnek is, s nem akarja, hogy a választási kampányban bárki is félreértse azt, amit ő sem ért.

Márpedig nincs egyedül azzal, hogy nehezére esik az E.ON áramszámláinak az értelmezése azt követően, hogy a központi intézkedések hatására nem egyszerűbb, hanem még bonyolultabb lett. Véleménye szerint a szolgáltatók rendelkezésre állása és az azért fizetendő fix havi díj nem csak nála veri ki a biztosítékot.

Feltette a kérdést: Kinek az érdeke, hogy egy szolgáltató, a megrendelő rendelkezésére álljon? Mivel a kérdést cseppet sem költőinek szánta, ő imigyen válaszolt rá: Piaci viszonyok között – márpedig piacgazdaságot építünk – a szolgáltatónak. Márpedig ha ez így van, akkor miért a felhasználók, vagyis a fogyasztók fizetik meg az áram díján kívül még az odaszállítást és az ezzel kapcsolatos feltételrendszert is?

Ehhez kapcsolódva azt a példát említette, hogy amikor a fuvaros teherautóval házhoz viszi a szenet, ő sem számítja fel külön az alkatrészeket, a gumikopást, az üzemanyag és egyéb járulékos költségeket minden fuvarra.

Ámbár az is igaz – mondta a vállalkozó –, hogy azért a multinacionális cég, és az állam részéről egyaránt van némi logikája a dolognak, hiszen így könnyen fizet 20 milliárdot az MVM is a költségvetésbe. Az meg őket nem érdekli, hogy a lakosság lassan teljes egészében fizetésképtelen lesz.
Még megdöbbentőbb esetnek tartja, amikor a tavalyi évhez képest, lényegesen magasabb számlákat küld ki a gázszolgáltató. Ráadásul akkor, amikor a világpiacon csökkent a gáz ára.

Sokan nem értik a számításokat, és az sem vigasztalja őket, hogy ha többet fizetnek be, akkor visszakapják a különbözetet. Persze kamat nélkül! Nagyot nézett az a család is, akik néhány napja három csekket kaptak. Ezekből kettő csaknem hatvanezerről szólt, egy, „csak!” harmincötezerről. Tény, hogy sok háztartásban ezek az összegek a teljes havi bevételt felemésztenék. Ettől függetlenül a negyedéves befizetési kötelezettségeket, már az első csekken szereplő dátumig teljesíteni kell.
Fontos, hogy a díjak, minden eddiginél magasabbak voltak, amire a „vevő” emelkedett hangú telefonos beszélgetést folytatott a gázszolgáltató illetékes igazgatóságával.

Itt, udvariasan elnézést kértek tőle, majd küldtek hat csekket. Örömteli meglepetésükre a korábbi 150 ezer forint körüli összegek sztornó számláival, és az új, „0” forintos befizetési űrlapokkal. Informátorunk csupán annyit jegyzett meg keserű malíciával, hogy ezek után a szolgáltató logikája kiismerhetetlen.

Talán – mint mondta – utólag, a leolvasott érték alapján akarják befizettetni a fogyasztást, de nem biztos; bár ez elég reálisnak tűnik. Ám akkor miért nem teszik meg ezt mindenkivel, miért csak a reklamálókkal? Mindebből szerinte logikusan az következik, hogy azok járnak rosszul, akik megszokásból vagy figyelmetlenségből, esetleg hozzá nem értésből azonnal fizetnek. A számlát kibocsátó viszont annak ellenére is jól jár, hogy néhányan reklamálnak, s 0-ás számlát kapnak utólag. Ők vannak kevesebben.

A 119/2007 (XII. 29.) GKM rendelet előírásai
Az E.ON szóvivőjétől, Egyházi Nikolettától a következő választ kaptuk: „Az elosztói alapdíj az úgynevezett rendszerhasználati díjak kategóriájába tartozik, melynek mértékét a villamos energia rendszerhasználati díjakról szóló 119/2007 (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazza. Az elosztó alapdíjban és egyébként a rendszerhasználati díjban az elosztói rendszer használata kerül számlázásra; részben az ebből a díjtételből származó bevételből fedezi az elosztói engedélyes/a szolgáltató a hálózat fenntartását, karbantartását, a hálózat fejlesztését, valamint a mérőórák leolvasását és cseréjét. Az elosztói alapdíj mértéke a rendelkezésre álló teljesítménytől és a rendszerhasználati díj tarifától függ. Ez a lakossági fogyasztók legnagyobb részénél 1872 Ft/év, illetve vezérelt mérő esetén 624 Ft/év összeget jelent.”

Palásti Péter

Forrás: www.kemma.hu

Hozzászólások

Új hozzászólás