Modern világunk egyik nagy problémája a fogyasztói lét miatt egyre szaporodó szeméthegyek kérdése. Egy átlagos háztartás az Egyesült Királyságban például több mint egy tonna hulladékot termel évente. A megtermelt szemét jobb esetben egy szakszerűen szigetelt hulladéklerakóban végzi és várja az esetleges – egyébként szintén környezetszennyező - megsemmisítését. Rosszabb esetben pedig a mindenki által jól ismert illegális hulladéklerakók „kínálatát” gazdagítja...

Szokás mondani, hogy a legolcsóbb áram, a meg nem termelt áram. Nos ez az analógia valószínűleg igaz a különböző hulladékokra is: a legkönnyebben kezelhető hulladék, a meg nem termelt hulladék. Így környezettudatos polgárként elsődleges feladatunk a megtermelt hulladékmennyiség minél alacsonyabb szintre történő leszorítása. A második teendőnk a már megtermelt hulladékkal kapcsolatos: ne ömlesztve bocsássuk útjára a legközelebbi szeméthegyre, hanem szelektáljuk, és amit lehet, jutassuk el a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtőbe, hogy ezzel is segítsük a már amúgy is túlterhelt természetet. A harmadik feladatunk a megtermelt, de újrahasznosításra alkalmatlan hulladék minél kisebbre való összetömörítése, ezzel is fékezve valamelyest a hulladéklerakók növekedését.


KomposztálásEzen cikkünk a hulladékkezelés második teendőjének egy részével, a már megtermelt szerves háztartási hulladék újrahasznosításával, azaz a komposztálással foglalkozik. A komposztálás során a házban és a kertben keletkező hulladék alkotóelemeire bomlik, és humusszá alakul, ami a jövőben egyúttal kiváló tápanyagforrás lehet kis házi veteményesünk számára is.

Vegyük hát sorra a komposztálás tíz legfontosabb alapszabályát!

1.: A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik át kellően! Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.

2.: A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposztáló a megfelelő. Ebbe alulról könnyedén bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.

3.: A műanyaghordóból kialakított komposztáló oldalába (pl. forró késsel) vágjunk nagy szellőzőnyílásokat, nehogy rothadásnak induljon a hulladék!

4.: A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finomabb fűnyesedék! Tömöríteni nem szabad! A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.

5.: A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel! Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról!

6.: A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban megérett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.

7.: A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzthalom, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.

8.: A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet pedig a giliszták sem kedvelik.

9.: A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel! A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást.

10.: A komposzt egy teljes évig érik. Ha gondosan rétegeztük egymásra alkotóelemeit, nem lesz más dolgunk, mint várni a minél alaposabb korhadást. Egy év elteltével egy durva rostával válasszuk el a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, és dolgozzuk be a kerti ágyások felső pár centiméteres rétegébe!

Komposztálható anyagok: kerti hulladékok (a beteg növényeket kivéve!), nyers konyhai hulladék, száraz széna, levelek, sövénynyírásból származó ágak, levelek, szalma, hamu, kartonpapír (mértékkel), kávézacc (szintén csak mértékkel).

Nem komposztálható anyagok: impregnált fahulladék, citrusfélék gyümölcseinek hulladéka (permetezett anyag), magvas gyomok, gyomgyökerek, húsdarabok (csont sem!), főzött konyhai hulladékok.

A jó komposzt elviselhető szagú és csak ritkán csalogatja a nemkívánatos állatokat. A komposztálás megkezdése előtt azonban érdemes megbeszélni a szomszéddal a dolgot. Tisztázzuk, hogy őt nem zavarja-e új projektünk, netán vannak-e már tapasztalatai e téren! Akár a közös(ségi) komposzt ötletét is felvethetjük.
 

A témához kapcsolódó ajánlott oldal:
Ezermester 2000 - Komposztálás

Felhasznált forrásanyag:
Édenkert - A komposztálás 10 alapszabálya

forrás: www.elhetoelet.hu

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 8 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.

Hozzászólások

Új hozzászólás