nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / Tűzesetek megelőzése oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
március 2021
előre
Tűzesetek megelőzése
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének tájékoztatója

A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének Hatósági Osztálya ellenőrzéseket hajtott végre az illetékességi területén a szabadtéri tüzek által fokozottan veszélyeztetett helyszíneken.

Az ellenőrzések során az alábbi helyszínek kerültek megtekintésre:

Esztergom: Bírórét, Szamárhegy-Mexicopuszta, Vaskapu, Strázsa-hegy és környéke, Dobogókői úti nádas, Diósvölgy
Bajót: Szabadság utca vége, Széchenyi utca, Bajót-Péliföldszentkereszt-Őrisáp között, Dobozi utca vége, Temető felett
Nyergesújfalu: Hészoba dűlő, Búzás-hegy, régi szeméttelep, Kutya-hegy, Sánc-hegy

Az ellenőrzések során megállapításra került, hogy a területek nagy része elhanyagolt, gondozatlan.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-a meghatározza a gazdálkodók tűzvédelmi és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait.
E szerint:
„18.§ (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;
3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.”
Továbbá a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 42. pontja alapján, aki termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60. 000 – 200. 000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.


A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXIXX. törvény II. fejezet 5. §. alapján:
„(1) A földhasználó – ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXIXX. törvény I. fejezet 2. §. alapján:
„8. igénybevevő: termőföldet – engedéllyel vagy engedély nélkül – más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;”
Tájékoztatom továbbá, hogy 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (továbbiakban: új OTSZ), amelynek értelmében megváltoztak többek között a szabadtéri tűzgyújtás szabályai is.
Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet alapján:
„225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.”
Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi. Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.
Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A tűzvédelmi hatóság engedélyezése illetékköteles, azaz a kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalom mellett illetékbélyeggel (3000 Ft) kell ellátni. Az engedély kérelmet az égetés tervezett időpontja előtt 10 nappal kell benyújtani a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez. A kérelem elbírálása 5 munkanapon belül megtörténik, mely során az égetés feltételei és fontosabb körülményei kerülnek tisztázásra, illetve vizsgálat alá. Fontos megjegyezni, hogy az engedélyezett égetést csak a kérelmezett területen, helyen és időben, valamint a kérelemben leírt egyéb paraméterek szerint szabad a hatósági engedélyben egyedileg megfogalmazott feltételek betartása mellett végezni.
Az irányított égetéshez szükséges kérelem mellékletként csatolásra kerül.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet alapján:
„226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.”
Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni!
Tűzvédelmi bírsággal sújthatják a hatóságok a tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 1. és 2. pontja alapján a tűzvédelmi bírság összege százezertől akár egy millió forintig is terjedhet, amennyiben tűzoltói beavatkozásra is szükség van, a bírság kétszázezerről indul és akár három millió is lehet. Ha nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy személyek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntető eljárás is indulhat.
A 2015. év elmúlt időszakában a tűzoltóság részéről a beavatkozást igénylő esetek közül nagy számban jelentkezett a szabadtéri tűzestek kapcsán történő beavatkozás.

A beavatkozás során illetékességi terület kapcsán érintett önkormányzatok:
Bajna, Bajót, Csolnok, Dorog, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Nagysáp, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Dömös

A fenti jogszabályokban megfogalmazottak értelmében kérem tájékoztassa a földterület tulajdonosait, hogy a gondozatlan területen lévő növényzet eltávolításáról intézkedjenek. Amennyiben erre intézkedéseket nem tesznek, illetve a parlagon tűzeset alakul ki, úgy hatóságom tűzvédelmi bírságolási eljárást indíthat a terület igénybevevője ellen.


[ 2015.07.07. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek